November 15., kedd, 18:00-20:00  Kossuth Klub (1088 Múzeum u. 7.)

Bodó Balázs közgazdász, szerzői jogi szakértő a kalózkodás és a kultúra lehetséges kapcsolatait vázolja: miként befolyásolják a fájlcserélő hálózatokon illegálisan vagy félillegálisan tartalmat megosztó kalózok a könyvek, szövegek terjedését?

Részlet Bodó Balázs bevezetőjéből:

A felhasználói tartalmak látványos felszínre bukkanása mögött valójában egy másik jelenséget érdemes észrevenni, ez pedig a kreatív termelés nem hivatalos, nem mainstream terjesztési csatornáinak mindenki számára láthatóvá válása volt. A szubkulturális gazdaságok saját terjesztési hálózatai természetesen korábban is léteztek, a digitális infrastruktúrán azonban ezek a korábban jobbára észrevétlen és hozzáférhetetlen csatornák és a rajtuk terjedő tartalmak a kívülálló számára is láthatóvá és hozzáférhetővé váltak. Ez a YouTube demokráciája: a szolgáltatás gravitációs mezője képes volt egy tető alá terelni a lehető legkülönbözőbb niche-ekben tenyésző alkotókat és alkotásaik, s ezzel óhatatlanul összekeveredtek a közönségek is. Az a jelenség, amire mint felhasználói tartalmak forradalma tekintettünk, valójában néhány erős, központi onlinetartalom-aggregátor megjelenése által lehetővé tett disztribúciós forradalom volt, amelyik a globális netes közönség számára láthatóvá és elérhetővé tett korábban láthatatlan és elérhetetlen tartalmakat.

A disztribúciónak azonban ezzel párhuzamosan lezajlott egy másik forradalma is, ami az előbb említett jelenség furcsa doppel gangerének tekinthető. E forradalom nem az amatőr és fél-professzionális tartalmak láthatóvá válásáról szól, hanem a globális, professzionális mainstreamtartalmak terjesztésére szolgáló zárt, globális disztribúciós hálózatának összeomlásáról, és az azon keresztül terjesztett tartalmak megállíthatatlan szivárgásának következményeiről.

Legyen bár a YouTube és a többi, online felület szerepe bármennyire is meghatározó a felhasználók által létrehozott tartalmak disztribúciójában, az a tény, hogy kénytelenek megfelelni egy tőlük függetlenül létrejött jogi környezet diktálta szabályoknak, megakadályozza őket abban, hogy legalábbis rövid távon, jelentősen átalakítsák a kulturális iparágakban uralkodó status quo-t. Erre csak azok a szereplők képesek, akik jogilag is, technológiailag is elérhetetlenek az ellenőrzésükre tett erőfeszítések számára, s kívül állnak az ipari szereplőket kötő jogi szabályrendszeren. Bár a tartalomtulajdonosok a szerzői jogaik megsértése miatt szinte egy időben indítottak pereket a fájlcserélők és a YouTube ellen, de megállapodásra, a játékszabályok betartására ezek közül csak a YouTube-ot lehet kényszeríteni. Bár az inkumbens tartalomipari szereplők szemében mindketten kalóznak látszanak, hiszen mindketten érintettek a szellemi javak engedély nélküli forgalmazásában, az igaz veszélyt csak a fájlcserélők jelentik, mert őellenük nincs ebben a pillanatban jó védekezés.

 

Az egész bevezetőt itt olvashatod.

Kapcsolódó könyv:Bodó Balázs: A szerzői jog kalózai (2011)

A bejegyzés trackback címe:

http://typotexegyetem.blog.hu/api/trackback/id/tr443350233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.