November 15., kedd, 18:00-20:00 - Kossuth Klub (1088 Múzeum u. 7.)

 

Pléh Csaba: Fecseg a felszín – Olvasók a weben


Forrás: Gonereading.com

A Homo Textus hálólakó emberként szinte csak felületekben tud gondolkodni. Ujjai klikkelésre görbülnek. Szemei cikáznak. Agya a kép- és mondatfoszlányokat végtelen bit per szekundum sebességgel próbálja bekebelezni. Hova vezet ez? És hogyan működik?

November 15-én a szöveg kerül a középpontba. Pléh Csaba, Széchenyi-díjas nyelvész, kognitív pszichológus az olvasás és a digitális felületek kapcsolatáról tart előadást.


Az ember manapság technikai értelemben több időt tölt olvasással, mint harminc éve, de nagyon másként olvas, mint egykoron – állított fel egy axiómát Pléh Csaba akadémikus Az olvasás válsága vagy a gépi kultúra győzelme című előadásában.

Hogy mit olvasunk? Könyvet nem túl sokat, de annál több SMS-t, reklámot, plusz naponta órákon át szörfölünk az interneten, és közben rengeteg időt töltünk nemkívánatos kommunikációval. A számítógép vonz, mert a hálózatra fűzött információk megsokszorozták az elérhető tudás mennyiségét és egyúttal tovább osztották az emberi tudást. Tudjunk-e bármit, legyenek-e saját ismereteink, törekedjünk-e a bővebb tudásra, amikor minden elérhető az interneten keresztül? – vetődik fel a kérdés.

Tízezer éve jelent meg az írás-olvasás, ami azzal a következménnyel járt, hogy az ember akár olyanoktól is tanulhatott, akikkel személyesen nem találkozhatott. Az írásnak köszönhetően saját tudását bárki „letétbe” helyezhette, s egyúttal felkínálhatta a nagyobb és értő közönség számára. A könyvnyomtatás újabb lendületet adott a tudásmegosztásnak, most pedig az informatika hozott valami egészen újat. Húsz éve Balassi szerelmi költészetéről a lexikonokban, irodalmi kötetekben tájékozódhattunk, ma elég rákattintanunk a Google-ra.

Az Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában tartott előadásában Pléh Csaba azt is kiemelte, hogy Gutenberg sem látta előre, hogy milyen hatással lesz az emberiség fejlődésére a nyomtatás feltalálása, ma meg azt nem tudjuk felmérni, hogy milyen következménye lehet mindennapi életünkre a számítástechnikának. Az biztos, hogy az írás-olvasás az egyetlen médium, amely reflexiót enged meg, amely segíti a kritikai gondolkodás fejlődését. Ezt a hatást márpedig nem lenne szabad veszni hagyni.

Évtizedekkel ezelőtt ördögi képességűnek tekintették a gyorsolvasókat, ma a géphasználók mindegyike gyorsolvasó. Gyorsan és felületesen olvasunk, és egyre kevesebb idő jut az információk feldolgozására. Időnk sincs elég, és sokszor azt sem tudjuk, hogy melyik az igaz olvasmány és melyiket kell mellőzni. Pléh Csaba szerint az olcsó szöveg korábanmindenképpen újra kell gondolni az ember és az általa gyártott szövegek viszonyát, kapcsolatát. Azt mondja, hogy a könnyű szöveg felszínesebbé tesz, de hogy ez miként hathat ránk hosszú távon, ma még nem tudjuk – tehát kutatni illene, kellene, hogy időben reagáljunk a nemkívánatos folyamatokra. Egyes pszichológusok szerint a netes olvasás során nem is a szöveg tartalmára koncentrálunk, hanem arra, hogy minél több oldalt átfussunk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a könnyebb hozzáférés lerövidíti a megtalált szöveg átolvasását, értelmezését.

Azt látjuk – nyugtatja meg az aggódókat Pléh Csaba –, hogy ahogy az írás-olvasás megjelenése és a könyvnyomtatás feltalálása nem okozta az emberiség vesztét, a gépi olvasás sem jár ilyen hatással. Új rendszer alakul ki, amiben a legújabb formájú írásolvasás szerepét újra kell gondolni.

Ötvös Zoltán, Népszabadság

A bejegyzés trackback címe:

http://typotexegyetem.blog.hu/api/trackback/id/tr313350230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.