2011.11.03. 12:15
Mit lát a képen a művész?
November 23., szerda, 18:00-20:00 Műcsarnok (1146 Budapest, Dózsa György u. 37.)
Orosz István: Holbein és követeinek története & Anamorfózis – a perspektíva egy szélsőséges esete
Második alkalommal Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész tart előadást. Ifjabb Hans Holbein Követek és egy ismeretlen festő Mózes és Áron a fáraó előtt című művei közötti kapcsolatot keresi.
A kúszó-mászó elemző alulról, felülről, kívülről és belülről is szemügyre veszi a festményeket, így jutva el második témájához, az anamorfózishoz. A Követek egy felismerhetetlenné torzított eleme különös perspektívából értelmet nyer. Erről a művészi fogásról is mesél saját művészetén át Orosz István.
„A hangsúly egy ilyen, szubjektív és tényeket elegyítő könyv esetében alapvetően azon van, mennyire tudja az író bevonni a saját maga által kreált világba olvasóját. Ez, esetemben mondhatom maximálisan sikerült.(Sőt, már a családban sem én vagyok az egyetlen.) Az írás lapról lapra, szó szerint a szemem láttára kezdett nőni, terebélyesedni. Akár valami organikus forma vagy egy természeti jelenség úgy kapott egyre újabb és újabb vetületeket, hajtva tovább az olvasásban. Nagy szó ez a mai híg betűk tengerében hajókázni kényszerülő olvasó számára. Hajszálpontosan ráillenek Rudolf Steiner szavai: „Semmi sem ápolja jobban a lelki élet egészségét, mint az igazi gondolkodás.” Orosz István úgy késztet gondolkodásra, hogy közben nem akar a maga kizárólagos igazáról meggyőzni, helyet hagy kételyeinknek, szabad gondolkodásunknak. Meg-megállhatunk, visszabóklászhatunk térben és időben, mindez a mi döntésünk. Egy Holbein és egy ál-Holbein kép kapcsán olyan dimenziók nyílnak meg, amelyek intellektuális impulzusokkal bombázzák az elmét, serkentve ezzel a mindennapokban néha kissé megfáradó agyunkat.. Összekapcsolódik a múlt és a jelen, a történelem sem poros levéltári tényhalmazként, inkább eleven, sokszor gyarlóságtól sem mentes emberek cselekedeteinek összességeként áll előttünk Utat találunk egy olyan korhoz, melynek szimbólumrendszerét jószerével mára teljesen elfelejtettük, életviteléről vajmi kevés a valós tudásunk.”
Halász István, Alaprajz
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.